* Amennyiben bármilyen kérdése, megjegyzése van a blogunkban olvasottakhoz, kérjük, előtte regisztráljon oldalunkra.
 
     

Hogyan NE vezessünk be ERP rendszert?

jan. 28 2016

Sok olyan ERP bevezetési projektet láttam már a piacon, amit mintha a – remélem – nemlétező „Hogyan NE vezessünk be ERP rendszert?” kézikönyv alapján írták volna.

19 év szakmai tapasztalatai alapján szeretném összefoglalni azokat az alapvető fontosságú szempontokat, melyeket egy magyar tulajdonú közép- vagy nagyvállalat vezetőjének, tulajdonosának érdemes követni. Személyes küldetésem, hogy javítsuk azt a szomorú nemzetközi statisztikát, mely szerint az integrált vállalatirányítási rendszerek/ERP (írhattam volna ide CRM/BI stb. rendszer nevet is) bevezetési projektek mintegy 50 %-a megbukik.

A cikk egy sorozat első része, mely alapvetően a magyar tulajdonú, vagy nagyon függetlenül működő multi cégek közép és felső vezetőinek szól, hiszen a multi világban ritkán van lehetősége egy magyar leányvállalatnak önállóan dönteni, nekik általában nem opció a szabad ERP választás. A következő bejegyzést már a multinacionális cégek stakeholdereinek is érdemes lesz tanulmányozni.

Szóval, az ideális kezdet első lépése nem az, hogy kiadjuk a rendszergazdának, hogy guglizza ki nekünk, milyen ERP rendszerek vannak kishazánkban, mert ez a folyamatban később kerül sorra. És nem is az, hogy felhívok egy-két szoftvercéget, hogy „X  Kft-től hívom, Y iparágban dolgozunk, Z Mrd forint az árbevételem, W emberrel dolgozom, mennyi lenne egy  ERP holnapra?”. Nem, ezeket nem tesszük, hacsak nem szeretnénk a projektünket a nemlétező kézikönyv negatív példái között látni.

Először válaszoljunk magunknak, mint a cég tulajdonosai, vezetői, középvezetői közösen (figyelem, a közösen szó a titok része - nincs sikeres ERP projekt ERP team nélkül!), első körben erre a 3 kérdésre:


1. MIÉRT szeretnénk egy új ERP-t bevezetni a vállalathoz?


Nagyon sokféle válasz létezik, de a projekt sikere szempontjából extrém fontos, hogy tudjuk, mi az ok. Ez persze adódhat a cég üzleti és informatikai stratégiából is –feltéve ha létezik ilyen.

Mik lehetnek ezek:

  • Az ügyfeleknek ciki azt mondani, hogy nem tudom, mikorra lesz kész a megrendelésük, majd visszahívom
  • Kinőttük a régi, sziget ügyviteli megoldásainkat
  • Az egyedi fejlesztésű ügyviteli rendszerünk fenntartása nehézkes és költséges
  • A konkurens cégek már mind ezt használják
  • Hosszú hetekig tart összeszedni a valós működési adatokat
  • Néha „vakon” kell döntéseket hoznunk
  • El akarom adni a céget, és ehhez először rendbe kell tennem a folyamatokat, amihez egy ERP rendszer kiváló segítséget ad.

Tisztáznunk kell azt is, hogy ezekre a problémákra valójában egy ERP rendszer bevezetése adhat-e egyáltalán megoldást? Sokszor az a csalódás oka, hogy a csonttörésre sebtapaszt rakunk: vagyis ha alapvető működési hibák vannak a cégünknél, azokat legkésőbb az új ERP bevezetéséig rendbe kell tenni, különben nem leszünk elégedettek a végeredménnyel. Ami nem működik a kockás papíron, az az ERP-ben sem fog! Arra is fel kell készülnünk, hogy az emberek nem szeretik a változásokat, főleg nem a szabályozottabb irányba történő változást –sokan tévesen értelmezik, főként a KKV szektorban rugalmasságnak a szervezetlenséget és a szabályozatlanságot.


2. MOST kell nekünk ebbe belevágnunk?


Ideális pillanat sosincs, ez biztos. Ha jól megy a cég, akkor azért, ha rosszul megy azért nem jó az időpont. Persze, egészen más irányban indulunk el, ha valaki éppen cégeladáson töri a fejét, mert pl. akkor, ha csak külföldi vevő jöhet szóba már nem is nézelődünk magyar szoftverek között. Ennek egyszerű oka van: a külföldi vevőjelölt jellemzően egy big4 céget (mint pl. egykori munkahelyem, az EY) bíz majd meg a cégünk átvilágításával, ott pedig jellemzően a nagy, ismert rendszereket értékelik és ismerik majd.

Az ERP bevezetési projekt mindig nehéz, stresszes és költséges munka, mint általában minden fontos projekt. A bevezetés későbbre csúsztatására csak akkor látok okot, ha nem tudjuk PRIORITÁSSÁ tenni a projektet. Mert ha éppen új piacra lépünk, és ugyanakkor új üzemet is építünk – na akkor tényleg várjunk picit. De –tűzzük ki az időpontot előre, és kezdjük el időben az előkészületet. 

Ha erősen szezonális piacon mozgunk egy jó tanács: ne a szezon közepén induljon a projekt tervezés, az éles indulást is mindig igazítsuk ehhez –vagyis SOHA ne tervezzünk éles indulást sem a szezonra! 


3. MENNYIBE fog ez nekünk kerülni, és meddig tart?


Egy ERP rendszer bevezetése mindig üzleti projekt és soha nem informatikai projekt. Jó eséllyel az új ERP rendszer bevezetése egy sikeres üzleti transzformáció része.

A nemzetközi tapasztalatok szerinti ökölszabály a következő: átlagos ERP bevezetési időszak 12-18 hónap, átlagos bevezetési költség az éves árbevétel 3-4 %-a. Tudom, most kezdik magukat borogatni. Azért az itthoni adatok mások: egy teljes funkcionalitást adó ERP bevezetés középvállalati körben 8 -14 hónap, és 1-2 % az éves árbevétel arányában. Mivel jómagam is ültem szállító oldalon, tisztában vagyok azzal hogy akár a szoftverszállító cégek értékesítői mást is ígérhetnek, de a teljes tulajdonlás költsége (TCO) jellemzően így alakul. Ha ül Ön mellett külsős, valóban független ERP tanácsadó, segíteni fog a korrekt, hiteles projekt büdzsé összeállításában, minden fontosabb, külső és belső költséggel számolva. És ha kész a büdzsé – na akkor még legalább 10 százalék tartalékot képezzen, mert mindig lehetnek váratlan költségek.

A következő bejegyzésben azzal fogunk foglalkozni, hogy mik a várható kockázatok, hogyan kerüljük el őket; továbbá miért kell az igényeinket pontosan összefoglalni, és hogyan készüljünk fel a szervezeti- és folyamat-változásokra.

Total: 0 Comment(s)
A blogban olvasható tartalom az erp-consutling.hu tulajdona. *